Várom amíg felforr a teavíz

Hejjj drágáim!

Van egy kis szabadidőm ezen a hétvégén. Ez szinte hihetetlen számomra. Mióta itt vagyok, ez az első szabad hétvégénk. Tegnap elmentünk egy turkálóba meg cipőket nézni a csajokkal. Imádom azt a turit, csak ne lenne rám minden vagy pici vagy nagy. :D Elég mókás. Vettem egy nagy nagymamás pulcsit itthonra, meg egy bulizósabb ejtett vállú furán sárgászöldszínű felsőt. Ajj de olyan sok szép dolog van. Az egyetlen baj, hogy nagyon sok minden abszolút nem az én stílusom. Hát hogy néznék én ki egy picsás csillivill felsőben :D Elég mókásan. Így is mindenki pasinak néz. XD Tegnap egy koreai csávó megnézte a barátnőm purikuráját, amin ugye én is rajta vagyok és közölte, hogy az a csávó milyen kakkoi :D Hát köszi. Nem baj, hogy nagyobb mellem van, mint itt bárkinek is XD De azért a héten azt is megkaptam h bijin vagyok, szóval nem aggódom. Az mellesleg bombázót jelent japánul. De már voltam meccha kawaii is meg moderu is. Szóval kinek mi. De a legáltalánosabb jelző rám a kakkoi, azaz valami menő féle :D Hát ez vagyok én itt.

Amúgy tegnap végre nagygenerált tartottam. Epilálás, körömápolás, lábrendbetétel... Nagyon faszás volt. Aztán éjfélkor kiugrottam a pizsimből, és átrongyoltam egy házibuliba, ahol Chris, a házigazdánk, márt a wc-vel beszélgetett megint :D Mókás látvány kínai lányt hányni látni. Igazából filmnézést terveztem tegnapra, de hát ez megint elmaradt. Itt aztán egy év alatt sem fogok megnézni egy sorozatot sem.

Az időről pár szót. Tegnap pólóban futkoztam kint az utcán, de ma már megint elég hideg van. Ez persze 15 fokot jelent, szóval otthoni mércével nézve, ez nem is olyna hideg, de én akkor is azt érzem, hogy befagy a fenekem.

A héten megint tesztet írtunk. Persze minden nap van kisteszt, de a héten volt esedékes a két hetes nagy teszt. Hát kapja be a tantónéni. Elfelejtette megemlíteni, hogy a 60 perces tesztet, ami ha nagyon nem megy, akkor 70 percig írhatjuk, beszedi 40 perc után. Kicsit volt csak mindenki kiakadva. De sebaj. Szerintem az enyém még így is jobb lett, mint pár norvégé. De majd holnap kiderül. Rossz érzés, hogy nem én vagyok az osztályelső. :( De akikkel egy csoportban vagyok, japán szakosak. Egy évig minden nap volt japánjuk otthon. Szóval azért van különbség köztünk. De persze nem adom fel. Pár embernél így is jobb vagyok talán.

Ja képzeljétek. :D A finnek megdicsérték az angolomat. Ami azért elég durva. :D De rájöttem a titokra. Ha ittas vagyok, perfekt leszek szép nyelvtannal és kiejtéssel. Tehát nyelvvizsga előtt is ledöntök pár felest és már jó is lesz minden.

Na elkészült a teám, szóval megyek gyorsan felmelegedni.

puszi és legyetek rosszak. ^^

Mindennapok

Hát megint egy igazán nagy lyukat kell betömnöm, mert már nagyon régen nem jelentkeztem. Hogy őszinte legyek, tényleg egy szusszanásnyi időm sincsen. Most is csak azért van, mert tüntetek.

Hát mást nem igazán tudok, csak elmondani az elmúlt két hét történéseit. Elég mozgalmas volt megint minden, ezt meg kell hagyni. Most már úgy megyek be a suliba, hogy minden külföldinek köszönök meg pacsizunk. Az utóbbi pár hét házibulijai meg közös karaoke-zásai meghozták az eredményt. Nagyon jóban lettünk a norvég cserediákokkal, pár koreai lánykával, meg persze elég sok japánt is megismertünk. Igazából már nagyon kivan a tökünk a sulival, meg minden egyébbel, ezért hétvégente eljárunk iszogatni. Egy kínai lánynál töltöttük az elmúlt péntekeinket komoly részegedésekkel egybekötve. Uh jézus. Másnap mindig azt kívánom, hogy bárcsak meg se születtem volna. XD Mindenről az átkozott bubis szaké tehet. jézus krisztus. :D

Múlt hétvégén voltunk Kamogawán kirándulni. Ott van az egyetem másik kampusza. Gyönyörű hely az óceánparton, de az egyetem nagyon kicsi. Egyébként az éves fesztivál volt a suliban, ahol magyar kajákat kellett főznünk és magyar népviseletben billegni. De én ahhoz képest, hogy mennyire nem akartam menni, egészen jól múlattam. Nagyon komoly dicséreteket kaptunk és ennek köszönhetően holnap megnyertünk magunkak egy tokyoi kirándulást ingyen, ebéd és vacsorameghívással. megnézhetjük a császári palotát és még egy koncerten is rész veszünk. bizti jó lesz, csak most fáradt vagyok kicsit hozzá. valószínűleg az a házipálinka tehet róla, amit ma meg tegnap vertünk csapra.

a héten elintéztük a mi sulink fesztiváljának az előkészületeit is. nem hiszitek el, de kakimintát kellett adni. jézus. mikor megkaptam a rajzolt használati utasítást és a fekete kis zacsit, azt hittem hanyatt vágom magamat. lesz egy halom magyar kaja, és már nagyon készülünk rá.

tegnap pont emiatt, meg a stresszlevezetés miatt összegyűjtöttünk pár norvég csopitársat, meg japán barátot, és elmentünk okonomiyakizni. ha valaki esetleg nem tudná, ez egy tradícionális japán kaja. körbe kell ülni egy asztalt aminek a közepén egy forró fémlap van, amin különböző kajákat tudsz sütni saját magadnak. uhh nagyon durván jót ettünk és tényleg jó hangulatban telt az este. ezután úgy döntöttünk, hogy engedünk az unszolásnak és elmegyünk játéktermezni. persze szakadt az eső... a hely pedig a város másik végén van, úgyhogy yuma szerzett kocsit a sexy senpaitól. édes volt, mert elvitte a norvégokat, engem meg ott hagyott másik két magyar lánnyal a lakásában. 20 percen belül jött is vissza értünk. mikor visszaért közölte, hogy hát 6an vagyunk a kövi fordulóra, szóval érdekes utunk lesz. :D hát mókás volt 6an ülni egy japán 5 személyes autóban. baromi jól mulattunk. most nem ittunk be, de enélkül is baromi jó volt. :) nomihoudai volt, szóval egész este ingyen ittunk minden üdítőt. karaokiztunk meg biliárdoztunk, bohóckodtunk... áhh imádtam. fél 3körül indultunk végül haza, de a többiek még 5ig mulattak.

asszem most megyek aludni, mert holnap tuti nem tudok felkelni 7kor.

puszik

TOKYO

Hát hol is kezdjem. Tehát múlt hét szombaton felkerekedtünk felfedezni Tokyo-t. Igazából fel sem fogtam igazán, hogy hova is megyünk. Akkor tudatosult csak bennem a dolog, hogy igen, álmaim városát járom körbe, mikor kiléptem a vonatból a Shibuyai állomáson.

Na de fussunk csak vissza a legelejére. Szombaton reggel 8kor keltünk, hogy a fél 10es vonattal tudjunk menni. Enyhe sokkot kaptunk mikor kiderült, hogy kétszer is át kell szállni és hogy két óra az út. Természetesen Yuma is velünk tartott. Hihetetlenül örültem a dolognak, mert így volt, aki ismert a járást.

Ahogy leszálltam a vonatról Shibuyán, hát nem is tudom, meg tudom e fogalmazni azt az érzést. Szerintem a fellegekben jártam. ÉN VÉGRE ELJUTOTTAM A DIVAT EGYIK FŐVÁROSÁBA. Áh legalább 5 percig csak ugráltam és nem bírtam lenyugodni. SHIBUYA, értitek!!!!!???? Na gyorsan a nyakunkba is vettük a méltán híres városrészt. Az első állomásunk az állomással szembeni STARBUCKS! lol. Imádtam. Minden vágyam teljesült. :D
A kis kávénkkal a kezünkben nekilódultunk az utcáknak. Nem sétáltunk talán fél percet sem, mikor hatalmas sorra lettünk figyelmesek, amiben nagyon fura kinézetű lányok álldigáltak. Nem igazán tudtuk, hogy mi ez, de Yuma azonnal leinfózta a sort terelgető RENDŐRÖKET! SZÉRÜCSÜÜÜÜ, azaz superakció egy népszerű márkaboltban. Én ilyet még csak filmekben láttam. Hatalmas sorok álltak minden bolt előtt, ahol éppen akció volt és rendőrök irányítottak a befelé és kifelé irányuló forgalmat. Kettesével engedték be az embereket. Ha ketten kijöttek, mehetett másik kettő. Tudtam, hogy a japánok zakkantak, de hogy ennyire.

ÉS igen! A következő állomásunk na kitaláljátok mi volt?! Hát a 109-es bevásárlóközpont, a világ legjobb ruháival és cipőivel. A sírás szélén álltam. :D Maga volt a divatparadicsom. Végig jártuk mind a 8 emeletet. Hát óriási élmény volt. Ott ha valamit nem találsz meg, akkor azt sehol máshol sem. IMÁDTAM <3 Nagyon sok fura lányt és fiút láttunk. De valamiben most már biztosak vagyunk. MINDEN JAPÁN 8 számmal nagyobb cipőt hord, mint ami valójában kellene nekik és a lányok durván csámpásak. Amikor azt látod, hogy sétál előtted a lány egy magassarkúban és konkrétan minden lépésnél kijár a lábad a cipőből. akkor azért felmerül a kérdés, hogy miért.

A nap további részét nézelődéssel, ruhapróbálgatással és kajálással töltöttük. Délután kettő körül pedig elindultunk az aznapi második célállomásra, AKIHABARÁBA. Ha valaki nem tudná, ez a műszakik cikkek fellegvára. És persze OTAKU paradicsom. Mindenhol hatalmas mellű anime és mangafigurák voltak, minden sarkon meido kosztümös lányok osztogatták a szórólapokat, és az egész városrész attól volt hangos, hogy IRASSHIMASE! Nekem nagyon kaotikus volt ez a része Tokyonak. Nem élveztem kimondottan, de kellett vennem szótárgépet, és itt találni a legolcsóbbat.. Nagyon kis pöpecre sikerült szert tennem. És nem hiszitek el mennyire jó áron. 13.000 ezer yen volt. átlagban egy ilyen szótárgép 20 és 40000 yen között mozog. :D mázlim volt nagyon. Itt is elfogasztottunk még egy kávét, és gyorsan elrohantunk purikurát csinálni. Nagyon nagyon jól sikerültek a képek. :) Yuma nagyon kis gyakrolottan adta hozzá a díszeket mintákat és egyéb feliratokat. Imádom az összes ott készült képet.

5 órakor indultunk haza, hozzátenném hulla fáradtan. Szerencsére csak egyszer kellett átszállni haza fele, de sajnos végig kellett állnunk az utat. De mindegy. Megérte. :D Ja és a legjobb. 1200 yen innen a vonatjegy, de egy kis trükkel haza fele csak 130 yenbe került az utazás. Nagyon kis ügyesek voltunk :D büszke vagyok magunkra. :D majd egyszer ha lesz kedvem azt is megírom , hogyan csináltuk.

na megyek alukálni, mert holnap sportnapra megyek a suliba. a hétvégén amúgy voltunk egy házubuliban, ahol rengeteg embert ismertünk meg, nagyon bevertünk és baromi jó volt. voltunk karaokezni is. majd mindenről beszámolok a kövi bejegyzésben részletesen. előzetesben annyit, hogy ordenáré részegre itt magát mindenki XD
na legyetek boldogok a képekkel. :D

puszi

Yumával

A 109-es bejáratánál

Starbucks és snobság

Shibuya. Im coming!