Csalódás. Azt hiszem talán így lehetne leginkább leírni azt, ami a tegnapi koncerten ér. És ez sajnos nem igazán pozitív csalódás volt. Na jó, ez azért sokkal szörnyűbben és drámaibban hangzik, mint ami valójában van, de akkor is ez a helyzet. Engem a legkevésbé sem lehet elvakult fangirlnek hívni versa terén. Nagyon megszerettem a zenéjüket de ennyi, így azt hiszem minden elfogultság nélkül tudom most ezt a kis beszámolót megírni. Hallotok majd nagyon sok pozitívumot és pár negatív dolgot is.
A koncert alatt a lehető legjobb helyet találtuk meg. Fenn álltunk az egyik kis oldalsó dobogón, egészen pontosan azon a felén, ahol a tagok közlekedtek fel-le a színapdról, így tökéletes rálátásunk nyílt azokra a reakciókra és arckifejezésekre, amiket akkor csináltak, mikor már a tömeg nem látta. Na de ne szaladjunk előre.
Tehát. Tanúi lehettünk egy igazán hatásos bevonulónak. Az a zene... rázott a hideg és olyan izgatott lettem. Még mindig zúg a fejemben. Szépen sorjában egyenként jöttek fel, picit mindegyik forgolódott és megmutatta magát a tömegnek. Természetesen a helyettes bassz gitáros kapta az utolsó helyet, Kamijo után, ezzel is érzékeltetve azt, hogy ő nem hivatalos tag. Amivel persze nincs is semmi gond én azt hiszem. Az egész koncert alatt háttérbe szorult majd a meetingen ott sem volt. Ezt azért kicsit zokon vettem, hiszen ő is szívét lelkét beleadta, ebbe a koncertbe. Jó lett volna neki is gratulálni, de tényleg tökéletesen érthető, hogy így alakult. Na de már megint elkalandozok.
Szóval felcsendültek az első dallamok mindenki kántált, mindenki hihetetlenül elvarázsolva érezte még magát. Kamijo hangja tökéletes volt, Hizaki gitárszólói szintén és Teru is elbűvölt minket. Az összes daluk elképesztően tetszett. Tényleg végig rázott a hideg és elképedve, tátott szájjal néztem végig az egész koncertet. A gond az volt, hogy az egész koncert alatt azt éreztem, hogy ez annyira mű és annyira betanult, valamint azt, hogy Kamijonak az a tündéri mosolya nem őszinte és nem is annyira tündéri, pusztán a show része. Ahogy elfordult egyszerre eltűnt az a kis vigyor az arcáról, és ahogy már említettem, ezt senki nem látta, csak mi akik ott álltunk. Zeneileg nekem nagyon ott volt minden a szeren. Elképesztő, hogy mennyire tehetségesek. Tényleg azt kaptuk és azt hallottuk vissza, amit az albumokon is hallhatunk. Ebben tényleg semmi hibát nem ejtettek. De sajnos az egészre rányomta valami a bélyegét. Egyszerűen tényleg azt tudom mondani, hogy mű volt és ezt nem is akarom ragozni. Nem szeretek hasonlítgatni, de nem az volt bennem a koncert után, mint amit Miyavin vagy LM.C-n éreztem, hogy igen apám ez lehengerlő volt. Messze nem láttam azt az élvezetet az arcukon, mint mayáén vagy Aijién. Jó azt is tudom, hogy ez merőben más stílus, és előadás mód. De ahogy Soma mamagésa mondaná :D nem jött át.
Hizaki nálam külön szót érdemel :D Hmmm ott állt 3 méterre tőlem, percenként ránk bámult, integetett, mikor puszit küldtem külön meglepődött és elmosolyodott. Viszont. Arra kellett rájönnöm, hogy nagyon félelmetes, az a style, ami neki van. Pont olyan, mint egy baba. Az egész előadás módja sajnos nekem nem tetszett. Nem igazán tudom megmagyarázni. Talán a hideg , mimikátlan arca volt az, ami félelmet keltett bennem. De a végén nagyon aranyos volt a drága. Ahogy feltették abban a ruhában a hangfalra, meg ahogy integetett nekünk... A kezezésnél ő volt az aki tényleg leginkább odafigyelt mindenkire. Mélyen belenézett az ember szemébe és tényleg tisztelettel fogadta a gratulációkat. Külön jól esett, hogy felismert a koncert után. Édes volt a reakciója. ^^ Ellentétben Kamijoval, aki a kézfogásnál még arra sem vette a fáradtságot, hogy az emberre ránézzen, nem beszélve arról a tiszteletlenségről, hogy ha már kezet fogok valakivel, akkor azt úgy teszem, hogy rendesen megfogom a kezét és nem kelt bennem olyan érzést mintha egy döglött csirke lábát szorongatnám. Biztos, hogy jó fej amúgy, de én úgy éreztem az egész este folyamán, hogy ez nem az ő napja. ÁHHH és itt van Yuki. Kézfogásnál annyira nagyon édesen mosolygott. Nálam ő a N.1, de tényleg. Eddig is ő volt aki nem is tudom, érdekelt a zenekarból :) és azt hiszem ez így is maradt. Yuki egyszerűen király. Teru szintén nagyon mosolygós volt. Ő is tényleg odafigyelt, abban a pár pillanatban amikor kezet fogtam vele, és azt hiszem talán ő élvezte a koncertet a legjobban. Megdöbbenésünkre a színpadon teljesen olyan volt mint Aiji. A mozdulatai az arca... elképesztő volt a hasonlóság :D Ennek örömére jól bele is bámultam a meetingen az arcába :D Nem kicsit vigyorodott el mikor halál komolyan tiszta meredtem az arcába hajoltam :D
Szóval összegzés képpen annyit, hogy a zenéjüket nagyon szeretem a továbbiakban is, ha újra eljönnek én újra megnézem őket, hatalmas élmény volt, de azért talán nem ez lett életem koncertje. Remélem legközelebb ez azért majd változik és tényleg csak azért nem vagyok oda meg vissza, mert Kamijonak rossz napja volt. Hiszem, hogy nem ilyen érdektelen.
A blogbejegyzéseiket olvasgatva örömmel tapasztaltam, hogy élvezték a Magyarországon töltött időt. Voltak városnézésen, Teru rengeteg képet csinált, és Hizaki is azt írta, hogy nagyon jól érezte magát. ^^ És kósza híreket is lehetett hallani a versa team-től, hogy nagy rajongói lettek a pálinkának, főleg Hizaki ölelgette nagyon az üveget. XD Szóval várjuk vissza őket szeretettel.
Na baibai mindenkinek :)
