2010. szeptember 30., csütörtök

D'espairs Ray...

Tudom tudom megint egy beszámoló egy méltán híres Jrock banda magyarországi koncertjéről. De nem érdekel! Le kell írnom mit gondolok és milyen érzelmek kavarognak bennem. A KONCERT EGYSZERŰEN ELKÉPESZTŐ VOLT! Nem is tudom szavakba önteni. De nagyon fura a dolog. Mert ezt azzal a tudattal írom, hogy rengeteg hibát és bibit felfedeztünk. Többek között azt, hogy szegény Hizumi hangját meg kellett erősíteni egy kis háttérzenével. Gondolom tényleg nem lehet rendben a torka. De úgy éreztem mindent megtett. Akkor döbbentem rá arra, hogy tényleg beteg, amikor először szólalt meg a mikrofonba angolul. Iszonyatosan rekedt érces hangja van most. Olyan volt mintha egy 50 éves bárénekes hangját hallanám, aki napi 2 doboz kossuthot szív... A drága tényleg mindent megtett, de azt is megértem, hogy miért nem pörgött annyira és miért volt kicsit passzív a közönséggel szemben a koncert 70%-a alatt. Biztos nem tudja az ember felspannolni magát, ha nem énekelhet teljes erőbedobással. A végén nagyon kedves volt és össze-vissza pacsizott mindenkivel. Shii még a nyakláncát is megkapta.
Na aztán itt van Karyu drága. hát mit is mondhatnék róla. Mivel a színpad jobb oldalán lévő emelvényen álltunk ezért ő állt velünk szemben. Az az ember kattant. Miket művelt jézus. Játszott a nyelvével meg minden mással is. XD Az a haj meg. Mint egy mohikán :D De furcsa volt. Folyton hozzánk bámult és nem tudom, hogy mit. Nem igazán tudom azt sem, hogy a színpadról látott e valamit egyáltalán. De volt többször is, hogy percekig bámult ránk. Sőt még mikor vissza ment a mikrofonhoz, akkor is elfordította a fejét és a zászló alól is ránk pislogott. Nem értettem. Ita azt mondta, h mennyire zavarba ejtő volt a dolog. Én meg csak álltam és bámultam vissza rá állandóan. Teljesen lemerevedtem és nem bírtam levenni róla a szemem.
Oh most pár szót ejtenék Zero drágáról is. Ő élőben még cukibb mint hittem. Mint egy édes kis chibi. Végig mosolyogta az egészet :D és amit azzal a gitárral művelt hát khmkhm :D megerőszakolta kb. Sajnáltam, hogy csak messziről láthattam. De ez is épp elég volt. Istenem. Annyira tökéletesen szép. Mint egy porcelán baba.
Sajnos Tsukasáról nem tudok mit mondani. Tette a dolgát :D , de sajnos nem láttam belőle semmit a hülye füst miatt. Pedig jó lett volna nagyon.

Összességében a koncertről azt tudom elmondani, hogy egy nem túl erős kezdésnek lehettünk tanúi, de aztán bepörgött a dolog. Főleg a ráadás dalok voltak zúzósak. Abyss-on majdnem elsírtam magam. Annyira szép volt. Nagyon meghatódtam.
A végén tényleg nagyon lelkesek lettek a srácok. Kaptunk tőlük épp elég fanservice elemet :D Na jó persze ez csak amolyan vegyük a szánkba az vizet és köpködjük a rajongókat meg dobáljunk ásványvizes üveget valamint köpködjük széjjel a pengetőket a népnek. Ezzel kapcsolatban még egy észrevétel. Karyu konkrétan jól becélzott bennünket és hozzánk dobta az egyiket. És ez nem olyan csak beképzelem, hogy így volt. Hanem tényleg. Többen is konstatáltuk a dolgot....
Felpróbálgatták a zászlókat is. Édesek voltak, és persze pacsiztak is a lelkes közönséggel ^^

A végére még annyit, hogy Kael összeszedett egy Karyus ásványvizet :D amit nagyon gyorsan a magáévá is tett valamint egy pengetőt. Szóval megint féltékeny desu :D Én is szerettem volna valami kis kabalát :D de rajosan voltam :D És nem akartam elesni futás közben a rajos csizmámban. Szóval ebből kimaradtam... XD De majd legközelebb...

Nem tudom elhinni, hogy a turné után nem lesz többet despa. Igen tudom, most lehet azzal jönni, hogy csak két év. De sajnos ez annyira bizonytalan. Talán Hizumi hangja soha nem jön rendbe de azt is el tudom képzelni, hogy találnak új bandát a tagok...

A végére tennék egy megjegyzést. Én egyszerűen nem lennék hajlandó külföldre jegyet eladni, ugyanis amit az elmúlt időben a környező országokból idelátogató sunák művelnek az egyenesen felháborító. Mi az, hogy egy szegény lány úgy jön ki a koncertről, hogy sír mert valami szlovák onna majdnem megverte. És hozzá teszem, ha egyszer hallanám meg, hogy valamelyik lekurváz, ahogy azt a többiekkel tették, hát hogy is mondjam... Eltörném a karját. Húzzon mindegyik haza és ott keménykedjenek. Már miyavin is ki voltam akadva miattuk, de ez egyre rosszabb lesz koncertről koncertre... Szóval ez ellen tenni kellene valamit valahogy, mert komoly balhék lesznek ebből még az elkövetkezendő koncerteken....

mára ennyi voltam. zárom soraimat egy videóval a srácoktól.


2010. szeptember 24., péntek

Merre tovább...



Nagyon rég jegyeztem már be ide, de mostanában minden a feje tetejére állt. Kicsit el vagyok veszve... Olyan, mintha nem találnám önmagamat. Körbe vesznek az idegen emberek, nem merek feléjük nyitni, és akinek ebben a pár hétben igazán mellettem kellene lennie és segíteni nem teszi. Szó se róla szeretem, hogy pesten vagyok és a suli is nagyon jó. Vannak azért már ismerősök is, akik tényleg nagyon jó fejek, de ők egyenlőre mégis csak idegenek.
Mikor kiderült, hogy felvettek, annyira boldog voltam. Egyrészt mert tudtam, hogy végre azzal foglalkozhatom, amit igazán szeretek, másrészt mert végre közel kerülhetek ahhoz, akivel tényleg lenni szeretnék. De ennek pont az ellenkezője történik és nem igazán értem miért. Tettem valami rosszat vagy unalmas lennék vagy csak egyszerűen már nem szeret vagy szimplán ekkora különbség van abban, ahogy egy kapcsolatról gondolkodunk? Nem igazán tudom mi lehet a baj. DE VAN BAJ! Annyira szeretném ezt megoldani. Ez nem csupán ragaszkodás és megszokás. Ránézek és több mint egy év után is elolvadok. De tényleg nem tudom merre tovább. Annyira vegyes érzések kavarognak bennem. Egyrészt dühös vagyok rá, csalódtam benne, másrészt pedig szeretem és érzem, hogy ő is szeret, csak valahogy nem tudja mindig kimutatni. De tényleg annyira rossz, hogy ülünk egymással szemben és én beszélek (kényszerből), hogy mégse álljon be a kínos csend, ő meg egyszerűen meghallgat, de nem érti és nem is érdekli miről beszélek. Nem mond semmit, nem csinálunk semmit. Minden és mindenki fontosabb lett nálam és én ezt nem értem... 10 perce lakunk egymástól és mégsem tudunk találkozni mert hogy nem ér rám. Ha viszont bármelyik haverja jön a képbe akkor máris rohan. Nem mer velem megjelenni az utcán? Csúnya lennék vagy csak szimplán ciki és idegesítő? Tényleg nem tudom, de nagyon félek, hogy mi lesz velünk. Nem szeretem ezt a tudatlanságot és bizonytalanságot. Válaszokat akarok. Jó lenne tudni mit is akar tőlem, és hogy csak jó vagyok neki arra, hogy elmondhassa, hogy igen vagy egy barátnőm, vagy TÉNYLEG velem akar lenni. De ha így van akkor miért nem teszi?

Kérdések és kérdések. Minél többet agyalok ezen a dolgon, annál több kérdés merül fel bennem. Félek! Nem attól, hogy egyedül maradok pesten, hanem attól, hogy elveszítem azt az embert, akit igazán szeretek....

2010. szeptember 7., kedd

konbanwa minna!

hogy vagytok? remélem izgalmasabban telik az estétek mint nekem. itt elvileg koli buli van meg gólya avatás, de hát na én mégis tök egyedül vagyok a kis szobában és nem történik semmi. én igyekeztem, de mintha itt már mindenki ismerne mindenkit... az én egyetlen ismerősöm ( akit mellesleg csak vasárnap este óta ismerek) valahol a barátjával van a városban.

a hét nagy pozitívuma, hogy végre elkezdtem a japánt. nagyon jó tanáraink vannak, több anyanyelvű is. novemberben jönnek japánból cserediákok. már alig várom. talán beindul az amit már olyan régen szeretnék és tervezek. többi órám elég változatos. voltak már pozitív és negatív élmények egyaránt. kicsit tényleg egyedül vagyok most... suliban is csak tengek lengek, nem igazán tudom kihez fordulhatok. 2-3 lány már van, akikkel beszélgetek, de ennyi. tudjátok milyen közvetlen vagyok, de valahogy itt mégsem meg egykönnyen a dolog. remélem majd ez még alakul...

na mára ennyi :)

oyasumi ^^

2010. augusztus 27., péntek

Miyavi live- KAPCSOLÁS


Épp most lett vége Miyavi egyik koncertjének, melyet élőben tekinthetett meg a nagyérdemű.
Most nagyon kettős érzelmek kavarognak bennem vele kapcsolatban. Nekem ő volt az első igazi nagy Jrocker szerelmem. Megláttam és egyszerűen beleszerettem. Ez az ember egyszerűen mindig tökéleteset alkot számomra. Ahogy meglátom a színpadon, szinte olyan érzésem támad, hogy szeretkezik azzal a gitárral. Elképesztő, lenyűgöző és hihetetlen látvány. Mindig nagyon magával ragad, ha meghallgatom a zenéit vagy megnézem a koncertjeit. De már egy ideje valahogy megváltozott bennem ez az érzés. Most is szeretem, de hogy is mondjam... VISSZA AKAROM KAPNI A RÉGI MIYAVIT! és kész. Szóval most benyújtom a miyavi változz vissza petíciómat.
  • Első pont: távolítsd el azt a randa lófarkat. a szőke rövid maradhat, de az a copf.... ronda.
  • Második pont: vegyél vissza picit az arcodból. tudom tudom! Már így szerettem meg, hogy tudtam róla, hogy elég nagy a képernyője, de úgy érzem mostanság elszaladt vele a ló.
  • Harmadik: kérem vissza azokat a számokat, amikben olyan szépen énekelsz és minimalizáljuk azokat, amelyeknek 3 szó a szövegük és csak rikácsolsz bele a mikrofonba. na persze ezek között is vannak klasszikusok mint az ARE U READY TO ROCK :), de ezekből bőven elég 2-3 egy lemezre.
  • Negyedik: Én elhiszem, hogy trendi hogy az ordibálod a népnek, hogy fááákkk u meg hogy ár jú redi mádöfákörz! de szerintem ez már sok. Nem trendi és egyébként is nem vagy te francos hárdkór meg metál rokkker!
Na óhajok és panaszok vége. Még mindig nagyon szeretem tényleg, de egy éve még el sem tudtam volna képzelni, hogy úgy nézek végig egy élőadásos MYV live-ot, hogy ennek a számnak legyen már vége mert nem bírom.
Egyébként néhány szót a megjelenéséről :D Úgy nézett ki a drágám, mint egy angyalka. Tiszta fehérben láthattuk és uhhhh, de szívdöglesztő volt. Mutattak néhány közelit az arcáról és még mindig annyira tökéletes. Nagyon nagyon gyönyörű és az a vézna kis teste... Hát azonnal orrvérzést kaptam.

Kapcsolat vége!

2010. augusztus 23., hétfő

GUILD mánia magyarországon

YOSH! és igen megint egy újabb jrock banda teszi nálunk tiszteltét. kael hívta rá fel a figyelmemet és még szerencse, mert ahogy meghallottam őket hát na! dobtam egy hátast. nagyon bejött. kicsit azért még kiforratlan a zenéjük szerintem. még nincs meg az a hangzásvilág, az a technika ami ahhoz kell, hogy igazán átütő zenét csináljanak, de akár még lehet is belőlük valami. külön meglepett, hogy csak kelet és közép európában játszanak. semmi németország meg francia....

na tessék meghallgatni ezt a 3 muzsikát tőlük és október 9-én találkozunk a CRAZY MAMA CLUB-ban. ^^

2010. augusztus 16., hétfő

Tree of heaven

Múlt hét hétfőn a kezeim közé akadt egy nem annyira új, de számomra ismeretlen dorama, még pedig a TREE OF HEAVEN. rég nem láttam már ennyire megrázó sorozatot. valamiért az első percétől kezdve nagyon megfogott. magyarul még csak egy rész van kész, de azonnal neki estem a többinek is németül. 2 nap alatt sikerült lepörgetni mind a 10 részt.

tehát a tartalma:
egy újdonsült mostohatestvérpárról szól, akiket magukra hagynak a szülők üzleti ügyek miatt a nagynénivel és a lányával. a két fiatal nem érti egymást ugyanis a fiú koreai a lány pedig japán. egy tradicionális fürdőt üzemeltetnek, de ahogy egyedül maradnak, a nagynéni és a lánya (maya) elkezdik sanyargatni a két fiatalt, akik csak egymásra számíthatnak. a srác az elején nem beszél semmit és nem foglalkozik semmivel és senkivel egyedül hana tudja mosolyra bírni. nem is kicsit hasonlít L karakterére. egymásba szeretnek, de soha nem lehetnek egymáséi. megígérik, hogy mindig vigyáznak a másikra és mindig ott lesznek, ha baj van, de útjaik szétválnak...

két évvel később tokyoban találják magukat...innentől kezdődik az igazán keserédes történetük.

nem tipikusan szépek a szereplők, de azt hiszem egy ilyen történetnél ez nem is feltétlenül baj, hiszen nem az a lényege...

ha hasonlítanom kellene valamihez, akkor azt mondanám, hogy olyan mint a koizora. legalább is ami a hatását illeti. nagy csomag papírzsepi kell szinte minden részhez. az egyetlen negatívum talán, hogy Hana túl sokat sír. néha már azt az érzést keltette bennem, hogy na jó ez már kibírhatatlanul idegesítő. de aztán mindig jött valami váratlan fordulat és máris meg volt bocsátva ez kis hiba...

Engem tényleg hihetetlenül magával ragadott, és nem is igazán tudom megmondani miért. talán mert annyit szenvedtek, vagy mert annyira ragaszkodnak egymáshoz... tényleg nem tudom. de az biztos, hogy mikor a végére értem az volt az érzésem, hogy élni sincs kedvem és csak néztem ki a fejemből és gondolkodtam...

szóval tessék megnézni, mert szerintem megéri...


2010. augusztus 15., vasárnap

Nippon Groove ^^

PÉNTEK: hajnalban kelés, zuhany, kaja, és futás csornára a koleszos papírjaimat intézni. jelentem! igen péntek reggel 9:35 kor sikerült postázni azt a szutykot, amivel már egy hete szívtam. (megj: soha ne akarjatok koleszba költözni. többet én sem akarok)
na 10kor sora felszáll a pesti IC re és már robog is a naffalu felé. már alig várja, hogy odaérjen, mert már 3 hete nem látta a barátját és hát na... HIÁNYZOTT NEKI!

megérkezéses, közös ebédfőzéses, közös zuhanyzásos, beszélgetéses délután és már itt is a fél 6 és hogy induljak kael elé a vonatra. feleszállok a hévre, hívom h szevasz nunca el tudtam jönni korábban szóval odaérek eléd időben. KAEL: ne haragudj, késik a vonat legalább 1 órát villanyvezeték szakadás miatt. mondom jó nem gáz. hívom samut. összefutás az örsön árkádolás, majd irány egy kocsma, ahol ihatunk egy sört. jó volt pofázni egyet vele. beszámolt a pécsi conról, meg csajozós élményeiről. aztán kb fél 8kor kimentük keletihez kael elé, onnan irány blaha, ahol kajoltunk, mert kael már kb össze akart esni... tanúja lehettem érdekes étkezési szokásainak XD gyrost toltunk, amiből minden húst kiszedett és szószt sem kért rá, szóval maradt a pita meg a káposzta, de közölte, hogy az milyen finom... na aztán kisebb kavarodás és tanakodás után elindultunk a dieselhez, ahol végre neki álltunk sörözni. jó volt a fűben ücsörögni és csak marhulni. megismertem egy sexi bishit, DAVE-t aki megdöbbentő hasonlóságot mutat egy andi nevű lánnyal. :D szóval kicsi dév zaklatás és 2 doboz sör után már nem bírtam és be kellett rohannom a helyre. igen ám csak hát onnan ugye 1ig nincs kimászkálás, szóval kaelt magára hagytam akival meg pár új arccal. de elvolt :D tolta a sört meg a vodkát :D

na végre beértünk, ment a táncika és arra lettem figyelmes, hogy egyre több az ázsiai srác! meg is állapítottam, h ez tipikus. eljönnek bulizni egy olyan helyre, ahol mindenki vmilyen ázsiai ország szerelmese, ebből kifolyólag persze a srácokat is szeretik és úgy gondolták, hogy akkor itt most megdugahtok mindenkit.... érdekes volt. sok mongol volt, néhány koreai és kínai és 3 japán. az egyik japánka nagyon bejött kaelnek. na igen. tényleg nem volt rossz a srác :D csak nem tudott magyarul, szóval kézzel lábbal mutogatás volt egy kis japánnal és angollal megtámogatva :D

hogy őszinte legyek meglepődtem mennyien vannak. találkoztam mátéval, aki alias zsellerm :D még két éve novarockon partiztunk együtt. hihetetlen volt, hogy megismert és az is, hogy mennyire aranyos volt és milyen jól eldumáltunk. mindig örülök az ilyen ismiknek.
a party további része bulival telt meg táncikával. snoopy ebiko f.f. meg a többiek hihetetlen nagy arcok voltak :D annyit nevettem, de tényleg :D utólag is imádat van lányok (L) és remélem, nagyon sok ilyen lesz még.
kael nagyon nagyon részeg volt az este folyamán :D vedelte a sört meg előtte a vodkát. én még nem láttam ilyennek XD tényleg vicces volt. de sztem pont emiatt kicsit be is volt fordulva... szóval kael baba semmi ilyet máskor.

na aztán éjjel úgy fél 2 felé colmon is megérkezett (L) olyan jó volt, hogy megint ejött miattam. pedig nagyon nem szereti ezt a zenét, de azért próblákozott. kb fél4 fele léphettünk le. én még maradtam volna, de a szerelmemen nagyon látszott már a mehetnék XD szóval nem tüntettem. haza fele astorián toltunk még egy gyrost, ami egész finire sikerült aztán kb uccsó éjszakaival irány haza. olyan jó volt hozzábújni a buszon. tiszta durva érzések fogtak el vele kapcsolatban. mármint tudom, hogy nagyon szeret meg én is őt, de ezt most valahogy más volt. valahogy mostanában minden más. és csak jó értelemben véve ^^ ahogy ráhúzta a fejemet a vállára, simizte a hajamat és együtt hallgattuk az iphone-ról a zenéket. áhhh... IMÁDAT VAN MUCI!!!

még életet is mentettünk. tanulság! soha ne aludj el az éjszakain mert arrcal esel egy kapaszkodóra és elájulsz...

haza érve 007-est játszottunk. be kellett törnünk, ugyanis nem volt kulcsunk. ablakon bemásztunk szóval nem volt gáz :D

a nap mérlege: enyhény részegség, sok régi és új barát, kedves emberek, még kedvesebb colmon és egy megmentett élet :D

na most lépek. nemsokára megy a vonatom, szóval készülődök. azán meg otthon irány szaunázni anyummal...

ja mata