2011. szeptember 16., péntek

Végre japánban!

Először is hahó mindenkinek. Zsófi végre kikötött Japánban. Bocsi a sok késlekedésért, de elhihetitek, hogy nagyon elfoglalt vagyok. De ma először itthon maradunk és blogolunk, no meg persze a családdal beszélünk.

Hát hol is kezdjem. Talán a repülőn. Ez volt az első utam repcsivel. Kicsit felkavaró élmény volt. De münchentől egy giga mega géppel jöttünk és megvolt a tipikus japán fogadtatás is. Kinyalták a fenekünket. De azért a 10. óra végére ez a meleg fogadtatás sem segített azon a tényen, hogy kockásra ültük a fenekünket. De a srác, aki mellettem ült nem igazán zavartatta magát azzal, hogy talán egy kicsit kényelmetlen az ülés, ugyanis a 13 órát végigülte és még pisilni sem ment ki.

Na tehát landoltunk 10.15kor Naritán. Jött a fogadóbizottság elénk. Hayashi sensei kapásból a nyakungba ugrott. Jó volt így érkezni. Megvettük az első onigirinket a reptéren, aztán már irányultunk is a suliba intézni a papírjainkat. Igazából elfelejtettem, hogy a másik oldalon van itt a kormány és kisebb szívrohamot kaptam, mikor az egyik kanyarnál azt hittem, hogy szembe megyünk a forgalommal. Itt tényleg minden fordítva múködik. a csapot pl lefele kell megnyitni. wáááá akárhányszor használom telibe fröcsizem magamat. XD

A suliba érve meghívtak minket egy ebédre, ami hagyott némi kívánni valót maga után. Jó minőségű volt, meg sok és igényes is, de mondhatjuk azt is, hogy elment a kedvem a japán kajától egy időre. A városházán regisztráltuk magunakat, majd úgy négy óra fele haza hoztak minket az apartmanba. Baromi nagy. Tágas és persze mind a hármunknak adtak egy kis szeretet csomagot. Nem hiszitek el, de ebben minden van. Tüsfürdő, lábasok, teafőző.... de ebből is 3at kaptunk... :D felmerült bennem, hogy vajon miért is van egy lakásban 3 teafőző... de inkább nem keresem a választ.

még első nap találkoztam yumával, aztán szépen lassan a többiekkel is. jó volt mindenkit újra látni. satoshi és eri még mindig ugyan olyan cukik. tegnap pl. elmentünk karaokezni. satoshi egy számba bele énekelte eri nevét és azt, hogy vele akar lenni. vagy valami ilyesmit. áhh imádtam. itt minden japcsi baromi jól énekel. ^^ végre egy igazi japán karaoki bárban jártam. hihetetlen volt.

na de vissza az időrendhez. tehát. :) első nap este feljött yuma ide, de nem sokat maradt. másnapra megbeszéltünk egy találkát vele a ház előtt. rengeteget segített. szerzett biciklit, meg vettünk telefont. közben becsatlakozott satoshi meg eri is. nagyon sokat baromkodtunk. a nap végén elmentünk nagybevásárlást tartani. na az megint egy élmény volt. minden új, semmiről nem tudjuk, hogy micsoda, de eri nagyon jól elnavigált minket. az árakról nem nagyon akarok írni. elég annyi, hogy 950 yen egy fürt szőlő. rengeteg érdekes dolgot láttunk. jajjj. :D élmény minden egyes perc.

másnap suli volt. évnyitó... 2 óra beszédekkel és percenkénti meghajlásokkal. utána állófogadás várt bennünket. a placement tesztet háromnegyed 5kor írtuk. ajj. közben átéltem életem első földrengést. durva érzés. lol.

nem is igazán tudom mit írhatnék. annyi minden van. jajj. most szerintem lassan befejezem. aztán majd szépen lassan kiírok mindent. :D

bb :)

2 megjegyzés:

  1. Remélem tényleg sikerül kiírnod mindent magadból, én várom^^
    Kitartást, és ne feledd a lyukas yent sem^^

    VálaszTörlés
  2. hozok. használatban van. nap mint nap kapok :D

    VálaszTörlés