mikor már ezredszer is hülyét csinálok magamból egy olyan ember miatt, aki még csak azt sem éri meg, hogy ránézzek, akkor jövök rá, hogy tényleg nem éri meg a fáradtságot. semmit nem érdemel tőlem. odaadtam a lelkemet és a barátságomat... semmi nem érdekelte, csak saját maga. tizenéves lányokat szed fel? csinálja csak :) attól biztos jobban érzi magát és valamelyik biztos megérti majd és kíváncsi lesz arra, hogy ki is ő valójában és nem csak az érdekli, hogy jól néz ki. kívánom, hogy legyen ilyen. hozzám meg soha többé ne merjen szólni, ha jót akar. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése