érzéketlen, hideg, közönyös... ezek a jelzők tökéletesen illenek rá. hogy lehet ekkora fasz valaki? én tényleg csak jó fej akartam lenni és egy kv-t meginni vele, de szarik ez mindenre... rám meg pláne. most azt hiszi h nyomulok még rá? hát azt lesheti. soha nem mondtam neki egy szóval sem, hogy járjunk, v próbáljuk meg... akkor meg miért fél találkozni velem? hát az agyamat eldobom ám. próbálok barátkozni meg ilyenek, aztán ő meg kb csak szarik rá... minek erőlködöm. csak magamból csinálok hülyét... azt álmodta h átkenuztuk a dunát? faszért ír ilyeneket nekem kibaszott sms-be... ? azt hittem ok, végre rendeződnek a dolgok... erre. idióta. csak tudnám mit látok benne? egy rohadt üres doboz az ember... belül nincs semmi senki iránt. és a legnagyobb baja, hogy még csak meg sem próbál változtatni. neki úgy jó ez ahogy van... igyon, szívjon... és azzal etetett h jajj de szép az élet és h imád élni? imád? lószart nem csinál, csak sajnálja magát, meg elmegy bulizni, hogy ne gondolkodjon a kibaszott semmin... és újabb több ezer felszínes kapcsolatra tegyen szert, hogy aztán majd besztárolja mindenki... szánalmas. én annyira meg akartam érteni és érdekelt... foglalkoztam vele, érdekelt, hogy mi van vele... kb mindenki más szarik a fejére, rajtam kívül kb még két ember van, aki megkérdezi tőle, h jajj ugyan már mi a baj... de kurvára nem értékel ez semmit... felszínes barom, aki csak magával van elfoglalva...

na mára ennyi meg egy bambi a dühöngésből...
üdv.

Vajon hogy látott?

Írni támadt kedvem itt ülve a tök sötét szobámban. Persze mi másról tudnék írni, mint magamról. Ma érdekes napom volt. Na nem mintha annyi minden történt volna, csak kozmetikusnál voltam meg elmentünk az öcsimmel ketten ebédelni. Igazából nem ez a lényeg. Inkább az, hogy ma már nem úgy gondoltam rá. Ma csak szomorú voltam és csalódott. De ez inkább ilyen beletörődő szomorúság. Persze tudom, ezzel nincs vége. Még lesz nagyon rossz is, de ha így maradna, az már jó lenne. Még mindig nem tudom elképzelni, hogy meglátom valaki mással, akivel esetleg ugyan azokat a dolgokat csinálja mint velem, de nem tehetek ellene.
Sokat gondolkodtam azokon a dolgokon, amik vissza jutottak a fülembe. Soha egy percig nem gondolta komolyan az egészet, meg hogy csak arra voltam jó, hogy kiegészítsem a wow-t... Talán így van, de akkor sem vagyok benne biztos. Jó lenne tőle hallani, de nem azt amit hallani akarok, hanem amit ő gondolt és ne szépítse, hogy ne fájjon. Csak az igazat akarom végre. Annyian mondják, hogy csak átvert és soha egy percig sem tisztelt. De valahogy nem tudom ezt érezni. Azt éreztem, hogy mikor kiöntötte a szívét nekem, az tényleg őszinte volt és azt akarta, hogy én hallgassam meg. Talán butaság és ezt is csak elhitetem magammal... Nem tudom. Most már semmiben nem vagyok biztos, csak abban, hogy én soha nem hazudnék neki és soha nem bántanám. Nem tudom miért nem érzi ezt.. Én soha nem azért akartam vele lenni, mert olyan szép vagy épp menő... egyszerűen csak beleszerettem abba, amit mond és abba, hogy olyan gyönyörű a lelke, ha megnyílik. Lehet hülye vagyok, lehet csak én beszélem ezt be és egy szerencsétlen hazug szemét, ahogy mindenki mondja, de én ilyennek látom és kész. Ennyi hazugságot nem mondhatott nekem. Az amikor leugrott a buszról utánam, hogy márpedig itt marad pesten, az hogy azt mondta, hogy hiányzom és akkora mosollyal rohant felém, ezek igaziak voltak... Nem magamat akarom becsapni, és nem is azt akarom mondani, hogy szeretett, csak azt, hogy nem átverés volt, amit tett és talán emberként és barátként továbbra is érdekes maradok számára. Még sok idő lesz, amíg teljesen úgy tudok rá nézni, hogy már teljesen hidegen hagy, de muszáj lesz... Ha nincs meg bennem, amit keres, akkor nincs mit tenni, soha nem fog szeretni...

üres vagyok...

Az ember folyton hülyét csinál magából, de én ezt valami mesteri szintre fejlesztem lassan... Jelenleg élő halott vagyok... Fuldoklom, nem kapok levegőt és a szívem és a pulzusom is olyan gyorsan ver. ez már nem fájdalom, csak mérhetetlen nagy csalódottság, és üresség. nem értem magam, nem értem őt. nem tudom mi a jobb. ha beszélek vele, vagy ha látom, vagy ha egyáltalán semmit nem tudok róla. dehát akarok róla tudni, akarom hogy keressen... de talán ez fáj a legjobban, hogy látom, hogy tényleg annyira hidegen hagyom minden szempontból... neki mindegy, hogy szar e nekem, neki mindegy hogy mekkora fájdalmat okoz a közönyével. ő egyszerűen ilyen. smst írogat lányoknak és azt mondja, hogy jah hagyjad már leszarom a csajt meg egyébként is most csak ilyenem volt... na persze. legalább ne hazudna. nem randi? hát akkor mi az ha találkozol egy addig ismeretlen lánnyal, isztok együtt, gitározol neki és dumáltok... ez egy kibaszott randi...már nem tudok dühös sem lenni, csak ülök itthon nyugodtan, folynak a könnyeim és üres vagyok. mintha egy nagy gödör legalján lennék és soha nem tudnék kimászni...és persze még mindig azt várom, hogy ha itthon lesz mikor hív fel, hogy helo nincs kedved összefutni és kvzni? de persze mindezt csak várom, mert semmire nem értékel. nem akar a barátom sem lenni, csak jó voltam neki a wow mellé pár hétre unaloműzőnek...

a szívem majd kiugrik a helyéről. még mindig fáj, de már nem akarom, hogy fájjon. tűnjön el az életemből. örökre. tudva, hogy sms-t írogat neki? megőrjít a gondolat. nem tudok ellene tenni. mikor lesz már vége?

ezt most tényleg elkúrtam

amiatt a szemét idióta miatt képes voltam annak hazudni, aki tényleg egy évig ott volt mellettem mindenben... egy barom vagyok... de sajnos, ha szerelmes vagyok nem tudok magamnak parancsolni. most meg összetört ez az ember. azt sem tudja mennyire sajnálom. gyűlölöm magam és gyűlölöm azt is, aki elérte ezt nálam. ez a pár hónap jobb lett volna ha meg sem történik. most már úgy gondolom arra se érdemes ez az ember, hogy ránézzek, nem hogy szeressem. átgázoltam egy számomra nagyon fontos emberen miatta, amit soha nem fogok már tudni helyre hozni... remélem képes lesz helyrehozni a dolgait, és hamar talpra áll. ő egy nagyon erős ember... menni fog neki én tudom, de tényleg örökre elveszítettem...

deleted from my life...

hát hogy őszinte legyek tegnap nagyon megtörtem. szembe robogott 120szal a meztelen valóság és el is gázolt. beledöngölt a kemény és hideg aszfaltba. tényleg semmi reményem. randizik, más lánynak gitározik... tudom, hogy mit jelent ez, nem vagyok hülye és ismerem is az illetőt. velem is így kezdte. ittunk együtt, gitározott nekem... aztán jött minden más. miért nem vagyok elég jó neki nem értem? nem akarom, hogy beleszeressen vkibe, de nem tehetek ellene. se jogom, se lehetőségem ezt megakadályozni, sajnos a szerelmem nem ér semmit.
töröltem. tegnap végre töröltem az életemből. végleg feladtam. egy pillanat alatt feladtam az egészet, azt ami miatt már annyit szenvedtem. túlságosan fájó szeretni őt. mindig csak megbánt és én már nem akarok szenvedni. letöröltem facebookról, letiltottam skyperól... végre képes voltam rá. nem tudom, hogy mi lesz ezek után. egyáltalán tényleg komolyan gondolta, hogy emberileg kedvel? észreveszi e egyáltalán, hogy eltűntem az életéből? azt hiszem nem. túl önző és csak magával törődik. egyszerűen leszar mindenkit és mindent. ezt meg is beszéltük múltkor... mostantól csak magamra koncentrálok és arra, hogy megkapjam az egy éves ösztöndíjat szeptembertől japánba. itt kell hagynom mindent magam mögött. elég volt a hímnem jeles példányaiból és a szenvedésből. soha többet nem leszek őszinte senkivel és soha nem fogok megnyílni. elég volt, hogy csak megbántanak... ez az ember kiölt belőlem mindent, amitől én voltam én. eltűnt a mosolyom és csak akkor tudtam vigyort erőltetni az arcomra, mikor vele lehetettem. átformált és ezt gyűlölöm... ez már beteges nálam. mindent megtettem volna neki és ez szánalmas. mindegy. egyszer, majd mikor tényleg egyedül lesz, rájön mit is veszített velem. fel se fogja milyen az, ha vkit tiszta szívből szeretsz és hogy mit meg nem tenne érted... ha felszínes lelkinyomorékora vágyik, akik csak azzal vannak elfoglalva, hogy hogy néznek ki, agyuk semmi és csak villogni akarnak vele... Hát tegye.

Összetörtem egy kósza gondolattól

Tényleg megőrülök. Randija van. Tuti. Én meg itt ülök mint egy hülye és valószínűleg azt a számot gitározza az illetőnek, ami nekem igazán fontos... Nem bőghetek, már megint nem... Nem értem. Elegem van.

üresség

Hát nem tudom hogy jellemezhetném ezt a mai napot. Talán azzal, hogy nagyszerű... Összetörtem vkinek a szívét aki nagyon fontos nekem, és összevesztem azzal az emberrel, akiért megveszek. Az élet néha tényleg egy ördögi kör. Mindenki szeret vkit, csak őt nem szeretik. Szar. Főleg azért szar, hogy ma megbántottam azt az embert, mert tudom, hogy most mit érez. Én hónapok óta ugyan ezt érzem és ugyan ezt csinálták velem. Ma arra jutottam, hogy nem akarom görcsösen elfelejteni ezt a szerelmet, mert akkor csak rosszabb lesz. Szeretem ezt az embert, és elmúlik ha el kell, addig meg majd csak lesz valahogy. Na mindegy is. Majd még jövök...

történhetne valami jó is

most tényleg utálom magam. vissza szeret belém az, akinek nem kéne. nem akarom bántani. nekem ő az egyik legfontosabb. szinte a családom volt. a legrosszabb és legnehezebb dolgokban állt mellettem, most meg fájdalmat okozok neki azzal, hogy valaki olyat szeretek, aki ráadásul rám sem néz.... gyűlölöm ezt. és már megint csak sírok

Nyugodt zavarodottság...

Hát nem is igazán tudom mit írhatnék ma. Csak kedvem támadt írni itt nagy magányomban. Ma megint olyan keserédes napom volt. A héten már két beszélgetést is megejtettem mr. X-xel XD. Két olyan beszélgetést, ahol már egész jól tudtunk beszélgetni, poénokat eregetni. Ennek nagyon örülök, de attól félek ez megint csak haszontalan reményt kelt bennem. Az eszemmel tudom és mégis reménykedem. Ez nem fair... Most tényleg nem sok időm van, Minden időmet lekötik a cserediákok, de akkor is sokszor eszembe jut, ha van egy nyugodt percem. Csalódott vagyok, hogy nem találkoztunk a hétvégén mikor itthon volt. Ebből is érthetnék. Ha annyira akart volna, megoldotta volna... Ennek ellenére már alig várom a jövő hétvégét, hogy találkozzunk. Már nagyon szeretném látni. Több mint egy hónapja nem láttam. Rossz :( Félek, hogy mi lesz. Nem akarok a már nem létező dolgainkról beszélni, mert akkor megint csak befordulnék. Remélem minden úgy megy majd, ahogy annak kell. Örülök, hogy jön ki a szószból, amiben eddig volt. Többet jár szórakozni, persze ezzel nagyban növekszik annak az esélye is, hogy talál valakit. Ha erre gondolok, hihetetlenül féltékeny leszek. Tegnap is az lettem a fénykép miatt... Tudom ostobaság, de nem tudok magamnak parancsolni. Bárcsak tudnék. Bárcsak magam mögött tudnám hagyni ezt az egészet.

Mára ennyi. Üdv.

Napi bölcsességem a hím példányok jeles képviselőiről...

hát szép jó napot mindenkinek a tavasz második napján... :D kár h nem érződik a rendkívül mély cinizmusom a sorok között, de sebaj.
mai napi okosságom nektek... soha ne higgyetek egy embernek sem, aki egy szép csajra azt mondja, hogy egy buta idegesítő ribanc, mert tuti azt gondolja igazából, hogy jaj de megdugnám, na meg persze ha nem így gondolná, még csak véletlenül sem pózolna vele egy képen és még ki is postolja... őőőő na igen :D hát ezek a tények kedves barátaim :) a dögös bulák megérdemlik a közös képet, de a kevésbé dögösek már aligha. ez van, ilyen az élet, az ember ne legyen csalódott és ne érezze azt, hogy egy fotót sem ér meg azon az oly csodás közösségi portálon, melyen amúgy minden információt megosztunk egymással... eh de sebaj. lehet ez másnak kicsinyesnek és gyerekesnek tűnik, de nekem ez a dolog igen is fontos. újra úgy érzem, hogy egy busz robogott át rajtam 120-szal és még csak nem is lassított...

üdv.
S.