Nyugodt zavarodottság...

Hát nem is igazán tudom mit írhatnék ma. Csak kedvem támadt írni itt nagy magányomban. Ma megint olyan keserédes napom volt. A héten már két beszélgetést is megejtettem mr. X-xel XD. Két olyan beszélgetést, ahol már egész jól tudtunk beszélgetni, poénokat eregetni. Ennek nagyon örülök, de attól félek ez megint csak haszontalan reményt kelt bennem. Az eszemmel tudom és mégis reménykedem. Ez nem fair... Most tényleg nem sok időm van, Minden időmet lekötik a cserediákok, de akkor is sokszor eszembe jut, ha van egy nyugodt percem. Csalódott vagyok, hogy nem találkoztunk a hétvégén mikor itthon volt. Ebből is érthetnék. Ha annyira akart volna, megoldotta volna... Ennek ellenére már alig várom a jövő hétvégét, hogy találkozzunk. Már nagyon szeretném látni. Több mint egy hónapja nem láttam. Rossz :( Félek, hogy mi lesz. Nem akarok a már nem létező dolgainkról beszélni, mert akkor megint csak befordulnék. Remélem minden úgy megy majd, ahogy annak kell. Örülök, hogy jön ki a szószból, amiben eddig volt. Többet jár szórakozni, persze ezzel nagyban növekszik annak az esélye is, hogy talál valakit. Ha erre gondolok, hihetetlenül féltékeny leszek. Tegnap is az lettem a fénykép miatt... Tudom ostobaság, de nem tudok magamnak parancsolni. Bárcsak tudnék. Bárcsak magam mögött tudnám hagyni ezt az egészet.

Mára ennyi. Üdv.